November 5.

2012.11.14 11:49

Hétfőn reggel 5 órakor indultunk el Erdélybe 44-en. A busz kényelmes volt, de az út nagyon hosszú. Első megállónk a határ előtti pihenőhelyen volt. Amikor átértünk a határon, első megállónk Aradon volt. Diákidegenvezető társaink Aradról tartottak előadást, ezután a Szabadságszoborhoz sétáltunk.

Az Aradi Szabadságszobor Zala György alkotása, amelyet 1890-ben avattak fel Aradon az Aradi vértanuk emlékére. A szobor elkészítésével sok művész próbálkozott még. Az egyik ilyen Huszár Adolf volt. Meg voltak már a tervek és a határidő is, de a művész elhunyt, így nem tudta befejezni a szobrot. Ekkor kérték fel Zala Györgyöt a szobor elkészítésére, aki1885. október 6-án, a vértanuk halálának napján kezdte el a munkát. Az eredeti tervektől eltérve, saját művészi alkotásává formálta a szobrot. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán. Az átdolgozott szobron a szabadságot jelképező Hungária magasra tartja a babérkoszorút, fején Mátyás király Fekete seregének sisakja található, és Szent István kardjára támaszkodik. A szobor mellékalakjai az Ébredő Szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló Harcos. A tizenhárom aradi vértanú domborított arcképe a talapzaton körben helyezkedett el. A szobrot 1890. október 6-án avatták fel.

Miután megnéztük a szobrot és a parkot felszálltunk a buszra és elindultunk Dévára. Megnéztük Déva várát, de sajnos oda nem mentünk fel, mert a felújítási munkálatok miatt nem látogatható.

Déva vára már az Ókorban is emelkedett erődítmény volt. A tatárjárás után IV.Béla építette újjá.
1302-től a dévai vár volt az erdélyi alvajdák székhelye. A XVI.sz.ban itt raboskodott Dobó István aki Izabella királyné parancsára került fogságba. Legjelentősebb birtokosok: Hunyadi János, Szapolyai  János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak. A várat 1580 ban Geszti Ferenc építette újjá. A dévai vár kerek bástyájában fejezte be Dávid Ferenc életét, az első unitárius püspök, 1579 ben halt meg. Emléktáblával van jelölve a cella amelyben raboskodott. Számos embert végeztek ki a várban.
Az 1848-49 es szabadságharc alatt a lőporraktár felrobbant és 150-en honvédett maga alá temetett.
1849.aug.18-án itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyan magyar forradalmi seregének a maradványa az Osztrák haderő előtt. Erdély egyik legmegragadóbb erődítményrendszere. 2010 ben helyreállítási munkálatok kezdődtek el.
Kőmíves Kelemenné legendájáról mindenki hallott már!
A várépítő kőművesek hiába próbálkoztak a várfalak építésével, amit estére felraktak, reggelre leomlott.  Egyszer aztán kitalálták, hogy akinek a felesége elsőnek érkezik, azt befalazzák a várba és akkor megépülhet az erődítmény. Kőmíves Kelemen felesége volt az a szerencsétlen, aki elsőnek érkezett, akit fel is áldoztak a vár építéséhez és tényleg a vár felépült és ha romjaiban is de a mai napig díszeleg az azonos nevű városka felett.

Mindezek után megálltunk a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett árvaháznál. Hosszú heteken át még otthon gyűjtöttünk sok-sok ruhát, amit elvittünk a gyerekeknek. Miután lepakoltuk a 15 ruhát, cipőt és játékokat rejtő zsákot, egy kedves nevelőnő mesélt a gyerekek életéről, mindennapjairól. Megtudtuk, hogy egy családban körülbelül 10-12 gyerek él, akiknek nagyon szoros napirendjük van. Látogatásunk idején a nagyok az iskolából értek haza és ebédeltek a közös étteremben, a kicsik pedig a lakásokban aludtak, pihentek.

Nem sok időt töltöttünk a gyerekekkel, mert tanulniuk kellett, és előttünk pedig még hosszú út állt. Sajnos utunk további részében szakadó eső nehezítette a haladást. Este  9-kor érkeztünk meg Székelyudvarhelyre. Kápolnási Zsolt tanár úr nagyon kedvesen fogadott bennünket, elkísért a szálláshelyünkre, majd megbeszéltük a következő nap programjait és végre pihenhettünk!