November 8.
Csütörtökön reggel 7:30-kor keltünk, majd reggeliztünk.
Két busszal indultunk napi csillagtúránkra. Az erdélyi vendéglátóink 44 fővel elkísértek bennünket. Útközben megálltunk egy nevezetes zarándok helyen, a csíksomlyói templomnál, majd egy kis nézelődés után folytattuk utunkat. Több órás buszozás után megálltunk Gyergyószentmiklóson a Gyilkos-tónál. Ott meghallgattunk róla egy rövid beszámolót, fényképeztünk, souvenireket vásárolhattunk majd tovább indultunk a Békási-szoroshoz. A szoroshoz egy félórás hegyeken-völgyeken keresztüli úton értünk el. Érkezésünk után összegyűltünk és ismertettük a szorosról a fontosabb tudnivalókat a többiekkel:
A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, Békás-szoros 1996-ban nemzeti park rangra emelkedett.,jelenleg a Nagyhagymás Nemzeti Park része
Székelyföldön, Hargita megyében található a Békási-szoros. A Békási szoros a Keleti kárpátok "kijárata", itt ér véget a tájegység.
A tényleges szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma . A Békási-szoros legzordabb része a "Pokol tornáca".
A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békás-szorosba, amely a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (5km) tektonikus eredetű, a földkéreg mozgásának hatására keletkezett.
Nyomasztóan magas és szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, barlangok alkotják a szoros látnivalóit, amit csak a helyszínen sétálva élhetünk át igazán.
Az Oltárkő (1154 m) a Békási-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1934-ben, ma három alpinista-útvonal vezet a csúcsra
Mivel a megduzzadt patak lassan folyóméretű vizet szállít, a sziklák között azonban nincs hely, így a Békás-patak úgy viselkedik, mint egy elszabadul vadállat. Elementáris erővel préseli magát a sziklák közti szűk medrében, óriási robajt okozva, hogy egymás szavát is alig lehet érteni.
A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel. Alját cseppkőmedencék borították, és szinte egymást érték a cseppkőoszlopok. Az egyik mellékjáratban barlangi medve csontokat is találtak. A barlangot a látogatók tönkretették, még mielőtt védetté nyivánítása és lezárása megtörtént volna.
A békási víztározó partjáról több ponton is meseszerű kilátás nyílik a Kárpátokra, még pedik „kívülről” a régi ország túloldaláról, ami egészen érdekes érzés, és látványosság.
Védett növényei közé tartozik többek között a kisasszonypapucs, a henye boroszlán, a havasi gyopár, a sárga tárnics, a zergeboglár, a bíborka, a kankalin, a nőszirom és a tiszafa.
Védett állatai: holló, hiúz, siketfajd, barnamedve, zerge, mogyorós pele, menyét, farkas, fekete harkály, hajnalmadár, Apolló lepke.
Nagyon örülünk, hogy sétálhattunk a helyszínen, aki teheti, legalább egyszer látogasson el ide.
A szállásunkra visszaérve vacsoráztunk, majd ünneplőbe öltöztünk és átsétáltunk az Eötvös József Szakközépiskola dísztermébe, ahol este 7 órakor a fogadó diákokkal emlékműsort adtunk elő az iskola tanárainak, diákjainak, meghívott vendégeinek. Közösen énekeltünk, átadtuk ajándékainkat és az iskolának szánt könyvcsomagot, melyet az MNÁMK diákjai gyűjtöttek az indulásunk előtt. Még sokáig az iskolában maradtunk, megvendégeltek bennünket, beszélgettünk, majd a kollégiumba visszasétáltunk és egy kis táncmulatsággal köszöntünk el egymástól. Címet, elérhetőséget cseréltünk. Hosszú nap volt, mégés nagyon nehezen aludtunk el, mindenki arról beszélt, hogy milyen jó lenne még maradni!